Merida – Progressz

Hozzávalók:

  • Ruha
    • sötétzöldeskék gyapjú: 5 m
    • krémszínű muszlin: 1 m
    • barna bőrszíj
    • cipzár
    • módosított McCall’s 6817 szabásminta
  • Köpeny
    • sötétbarna nehézselyem: 5,5 m
    • módosított McCall’s  4139 szabásminta
  • Öv és tegez

    • barna műbőr: 1 m
    • barna filc: 10 cm
    • ragasztópisztoly
    • 3 patent
    • poszter henger
  • Paróka
    • hosszú göndör természetes vörös paróka
  • Smink
    • AVON Calming Effects matt folyékony alapozó ‘Ivory’
    • RL de YOUNG kőpúder ‘Rosy’
    • Alverde Naturkosmetik kőpúder ‘Snow White’
    • RL de YOUNG pirosító ‘Apricot’
    • MV természetes színű szemhéjpúder szett
    • barna krémes állagú szemceruza
    • Lora rúzs U11-es árnyalat
    • Miss Sporty 24h Pump Up Booster fekete szempillaspirál
    • egy nagyon vékony ecset
    • egy fültisztító

A ruha

Először is azért kellett módosítanom a McCalls’s-féle szabásmintát, hogy passzoljon. A széles csípőm végett a 16-os, de a vékonyabb felsőtestem miatt 12-es/14-es méretre volt szükségem. Amikor a szabásminta útmutatóját olvasva ráakadtam arra, hogy a “karhurkákra varrjunk szalagokat”, minden egyes szál hajam égnek állt. Végülis többnyire anyukák számára készült ez a szabásminta, hogy csemetéjüket boldoggá tegyék. Mindegy.

DSCF3318

Először a ruha darabjait varrtam össze, utána a kamu alsóruha darabjain dolgoztam.

DSCF3349 DSCF3351

Befodroztam a karhurkákat, az ujj és az alsóruha szegélyét.

DSCF3352

A következő lépés volt az ujjdarabok összeillesztése. 4-4 pántot varrtam a felső és alsó ujj összeillesztéséhez, majd a karhurkákkal együtt összevarrtam őket.

DSCF3392 DSCF3396

A vállhurkát belevarrtam a karkivágásba 4-4 pánttal együtt, majd a kész ujjak következtek. Ezután lyukakat ütöttem a V-kivágás mentén és belefűztem a bőrszíjat. Végezetül felvarrtam az alsó szegélyt és bevarrtam a cipzárt.

Voi la.

DSCF3397

A köpeny

A nagy kapkodásban erről, az övről és a tegezről sajnos nem készítettem fázisfotókat. ^///^;

Először a köpenydarabokat varrtam össze, majd megnagyítottam egy picit a kapucnit a paróka miatt, belevarrtam a köpenybe és már kész is volt. Gyengus leírás, tudom.

Az öv és a tegez

A tegezhez a párom 2/3-ára vágta a poszter hengert.

Elkészítettem a tegez alját, felső szegélyt és testét, majd ragasztópisztoly segítségével a hengerhez ragasztottam.

Az övhöz egy hosszú csíkot vágtam a filcből, és a másik oldalához műbőrt varrtam, a patentokat felvarrtam (rohammelós magára vessen) és az egészet a tegezhez ragasztottam.

Smink

Először is betettem a Geo Twins Aqua Blue kontaktlencséimet, melyeket a Solution-Lens.com-ról rendeltem.

Korrektort kentem a szemem alá, hogy az alváshiány okozta sötét karikákat elfedjem, majd ugyanígy jártam el az arcomon található bőrhibákkal, kisebb hegekkel is. Mivel nincs olyan pici, vékony orrom, mint Meridának, az orrom oldalára világosbarna szemhéjpúdert tettem. Végezetül folyékony alapozóval fedtem be az egész képemet.

Az alapozó tartósítására, az egész arcomra RL de Young kőpúdert vittem fel.  Hogy kerekebbnek tűnjön az arcom, a szeme alá és az arccsontom tetejére Alverde ‘Snow White’ kőpúdert vittem fel. És ne feledkezzünk meg a cuki arcpírjáról sem: az arccsontom alá tekintélyes mennyiségű pirosító került. Az orromra is kentem egy picit a pirosítóból, mert Merida nózija is egy picit pirospozsgás.

663ac2acd3b4f22d65df59106adadc3f2414fe06

A szemöldökömre vörösesbarna szemceruzát vittem fel. Sajnos a szemöldököm egy régebbi baleset miatt elég pici, ezért nem lett tökéletes. Hogy kerekebbnek tűnjön a szemem, a bőrömnél alig 2 árnyalattal sötétebb barna szemhéjpúdert vittem fel a felső szemzúgokba, és egy nagyon vékony vonalat húztam szemceruzával a szempilláim tövénél így is megőrizve a természetes hatást. Sajnos errefelé vörös szempillaspirált kapni lehetetlenség, ezért feketét kellett használnom, de azt is nagyon óvatosan.

Az ajkaimra leheletfinoman barackos rézszínű rúzst kentem. És ne feledkezzünk meg az imádnivaló szeplőiről sem. Földbarna szemhéjpúdert apró pöttyökben vittem fel az orromra és az arcomra egy vékony ecset segítségével. Hogy még jobban beleolvadjanak a bőrömbe, egy fültisztítóval nagyon óvatosan elmaszatoltam őket.

Az eredmény:

make-up

A paróka

Egy természetes vörös göndör parókát rendeltem az alkalomra, amely sajnos rövidebbre sikerült, mint azt a kép mutatta.

Mindössze annyit tehettem, hogy egy kis hajlakk segítségével jó alaposan összeborzoltam, hogy passzoljon Merida rakoncátlan kócos nőietlen frizurájához.

Az íjról és a nyilakról: amint a párom befejezi a leírást róluk, belinkelem.

Na, ennyit mára. Köszönöm, hogy elolvastátok. Hamarosan posztolom a képeket a szombati fotózásról is.

Élménybeszámoló

Épségben hazatértünk párommal a poreč-i nyaralásból. Szerencsére jó időt fogtunk ki, nagyon jól éreztük magunkat és a tenger egyszerűen annyira csodálatos volt, hogy nem tudok betelni vele mind a mai napig.

Már az első nap lehetőségem volt arra, hogy kipróbáljam a snorkeles könnyű búvárkodást. Nagy Kis Hableány-fanként mindig is kíváncsi voltam, mi van odalent, hogy ringat a víz. Annyira bejött a dolog, hogy utána minden nap legalább másfél-két órát biztosan búvárkodással töltöttünk. Bár az Adria élővilága messze nem olyan színes, mint más tengereké, nekem mégis hatalmas élmény volt. A sok kisebb-nagyobb hal, rák, sünök csodálása és aktív kagylógyűjtögetés közben megtapasztalhattam, milyen is Ariel világához tartozni.

Számomra a nyaralás egyik fontosabb mozzanata A Kis Hableány fotózásunk volt, melyet a nyaralás harmadik napján ejtettünk meg. Előző nap fogtunk két pókrákot (avagy tengeri pókot) az esemény végett. Azért döntöttünk emellett a faj mellett, mert borzasztóan szelídek és jópofák, szemben a helybéli – igaz, Sebastianra jobban hasonlító – nagyobb, agresszívebb tarisznyarákokkal. A fotózásra az üdülőtelep strandján került sor. Pár raj nagyarctól kaptunk némi érdekes pillantást és összesúgást – mondjuk ez várható, ha az ember nyilvános helyen cosplayel -, viszont kellemes meglepetésként ért, hogy sok felnőtt megörökített az unokájának, pici gyerekének. A játszótéren tartózkodó gyerkőcök is igencsak fennakadtak a korláton, amikor megláttak a sziklákon a pici rákokkal (Sebastian 1-gyel és 2-vel) fotózkodni. 😀 A két kis páncélos hősiesen tűrte a fotózást és a simizést, a képek elkészülése után pedig visszaengedtük őket a tengerbe. Nagyon élveztem minden percet, többek között azért is, mert gyermekkori álmom vált valóra azzal, hogy legnagyobb kedvencem, Ariel bőrébe bújhattam egy időre. A ruha anyaga szerencsére a kezdeti aggodalmam ellenére remekül tűrte a tengervizet.

Másnap Novigradba mentünk. (Ez egy kicsi félszigetnyi városka körülbelül 9 km-re Poreč-től.) Itt ejtettük meg a Szépség és a Szörnyeteg fotózást, valamint találtunk egy – autóval kissé nehezen megközelíthető – dombocskát a későbbi képekhez is. Sajnos Belle ruháját nem én varrtam. Ez egy nagyon régi commission volt húgom számára még abból az időből, amikor még abszolút rettegtünk a varrógép használatától és amit csak lehetett, kézzel varrtunk. A poén az, hogy ebben a szerkóban totál úgy néztem ki, mint a húgom. Sajnos nem repesett az örömtől, amikor meglátta rajtam. Bár utalt rá, hogy kiengesztelhetem azzal, hogy megvarrom neki Belle báli ruháját. x”””D Ezt is nagyon élveztem, bár korántsem annyira, mint Arielt. Talán elfogultságból, talán a helyszín miatt, nem tudom.

Még a hazautazás előtti nap úgy döntöttem, újra felveszem az Ariel cosplayemet. Eleinte úgy tűnt, az idő nem lesz kegyes hozzánk. A szél feltámadt, az ég beborult, így volt majdnem fél 12, mire nagyjából cosplay-barát időkép kerekedett. Bár az a hatalmas szél így is borzasztóan zavaró volt. Ez alkalommal Poreč belvárosát választottuk helyszínnek, amely kísértetiesen emlékeztetett arra a városra, ahová Eric vitte Arielt kirándulni. A városban is készítettünk pár képet, majd a part felé vettük az irányt. A régi várfal kicsit Port Royalt juttatta eszembe. Fogalmam sem volt róla, hogy az inkább börtönre emlékeztető épület történetesen egy általános iskola volt, ahonnan a kis diákok “Ariel, Ariel!“-t kiabálva úgy integettek, hogy kis híján kiestek az ablakon. Annyira aranyosak voltak. Egy kedves német hölgy is kért fényképet a kis unokái számára. Sajnáltam, hogy nem hoztam magammal egy szelet kenyeret, hogy a környéken totyogó Hablatyok közül az egyikkel közelebbi fotót is készíthessünk.

Az üdülőtelepre visszaérve készítettünk még a parton pár képet. A hatalmas hullámok gyönyörűek, mégis félelmetesek voltak.

Hazaérve végre át tudtam ölelni a három bolyhos szőrgombócomat, akik közül a két fiú egy picit hízott párom unokatestvérének felügyelete alatt. x”D Amióta csak hazajöttünk, egyetlen lánycicám, Mini (Minerva) mindenhová követ, egy pillanatra sem hagy magamra, dörgölőzik, bújik, dorombol. <3 Szerencsére a nyaralás alatt a Merida parókám is megérkezett és már alig várom, hogy elkezdjem. x3

Utazásunk alatt teljesen beleszerettem a rákokba. Páromtól kaptam is kettő tarisznyarákot, mivel borzasztóan bánatos voltam, hogy nem tudtunk épségben hazahozni pókrákokat. A hímet – természetesen – Sebastiannak, a lányt Betsynek neveztük el. Iszonyú jópofák. Az életben nem gondoltam volna, hogy valaha is tetszeni fog egy díszállat annyira, hogy tartsak is. Mivel a fiatalúr borzasztóan szeret felfedezőútra indulni a szűrő csövén keresztül, úgy döntöttem, kövi fizumból kapnak egy nagyobb akváriumot.

Októberre két cosplayt tervezek. Az egyik természetesen Merida, a másik pedig Daphne (vagy a magyar változatban Diana) a Scooby-Doo című rajzfilmsorozatból. Meridához már a fotózás helyszínei is megvannak. Ha minden igaz, a varrást még a héten el is tudom kezdeni.