Scooby-Doo Merre Vagy

Sziasztok!

Ne haragudjatok, hogy ennyire inaktív voltam az utóbbi időben, de lekötött a Scooby-Doo cosplay csoport szervezése. Végre valahára sikerült megtartanunk a fotózást és a videóforgatást a festői szépségű nádasdladányi Nádasdy-kastélyban.

A hideg ellenére vidáman töltöttük a rendelkezésünkre álló kevéske időt. Sajnos nem tudtunk annyi képet, videót készíteni, amennyit szerettünk volna, de sikerült egy kisebb cosplayes videót összehozni belőle.

Indzsoj!

Élménybeszámoló

Épségben hazatértünk párommal a poreč-i nyaralásból. Szerencsére jó időt fogtunk ki, nagyon jól éreztük magunkat és a tenger egyszerűen annyira csodálatos volt, hogy nem tudok betelni vele mind a mai napig.

Már az első nap lehetőségem volt arra, hogy kipróbáljam a snorkeles könnyű búvárkodást. Nagy Kis Hableány-fanként mindig is kíváncsi voltam, mi van odalent, hogy ringat a víz. Annyira bejött a dolog, hogy utána minden nap legalább másfél-két órát biztosan búvárkodással töltöttünk. Bár az Adria élővilága messze nem olyan színes, mint más tengereké, nekem mégis hatalmas élmény volt. A sok kisebb-nagyobb hal, rák, sünök csodálása és aktív kagylógyűjtögetés közben megtapasztalhattam, milyen is Ariel világához tartozni.

Számomra a nyaralás egyik fontosabb mozzanata A Kis Hableány fotózásunk volt, melyet a nyaralás harmadik napján ejtettünk meg. Előző nap fogtunk két pókrákot (avagy tengeri pókot) az esemény végett. Azért döntöttünk emellett a faj mellett, mert borzasztóan szelídek és jópofák, szemben a helybéli – igaz, Sebastianra jobban hasonlító – nagyobb, agresszívebb tarisznyarákokkal. A fotózásra az üdülőtelep strandján került sor. Pár raj nagyarctól kaptunk némi érdekes pillantást és összesúgást – mondjuk ez várható, ha az ember nyilvános helyen cosplayel -, viszont kellemes meglepetésként ért, hogy sok felnőtt megörökített az unokájának, pici gyerekének. A játszótéren tartózkodó gyerkőcök is igencsak fennakadtak a korláton, amikor megláttak a sziklákon a pici rákokkal (Sebastian 1-gyel és 2-vel) fotózkodni. 😀 A két kis páncélos hősiesen tűrte a fotózást és a simizést, a képek elkészülése után pedig visszaengedtük őket a tengerbe. Nagyon élveztem minden percet, többek között azért is, mert gyermekkori álmom vált valóra azzal, hogy legnagyobb kedvencem, Ariel bőrébe bújhattam egy időre. A ruha anyaga szerencsére a kezdeti aggodalmam ellenére remekül tűrte a tengervizet.

Másnap Novigradba mentünk. (Ez egy kicsi félszigetnyi városka körülbelül 9 km-re Poreč-től.) Itt ejtettük meg a Szépség és a Szörnyeteg fotózást, valamint találtunk egy – autóval kissé nehezen megközelíthető – dombocskát a későbbi képekhez is. Sajnos Belle ruháját nem én varrtam. Ez egy nagyon régi commission volt húgom számára még abból az időből, amikor még abszolút rettegtünk a varrógép használatától és amit csak lehetett, kézzel varrtunk. A poén az, hogy ebben a szerkóban totál úgy néztem ki, mint a húgom. Sajnos nem repesett az örömtől, amikor meglátta rajtam. Bár utalt rá, hogy kiengesztelhetem azzal, hogy megvarrom neki Belle báli ruháját. x”””D Ezt is nagyon élveztem, bár korántsem annyira, mint Arielt. Talán elfogultságból, talán a helyszín miatt, nem tudom.

Még a hazautazás előtti nap úgy döntöttem, újra felveszem az Ariel cosplayemet. Eleinte úgy tűnt, az idő nem lesz kegyes hozzánk. A szél feltámadt, az ég beborult, így volt majdnem fél 12, mire nagyjából cosplay-barát időkép kerekedett. Bár az a hatalmas szél így is borzasztóan zavaró volt. Ez alkalommal Poreč belvárosát választottuk helyszínnek, amely kísértetiesen emlékeztetett arra a városra, ahová Eric vitte Arielt kirándulni. A városban is készítettünk pár képet, majd a part felé vettük az irányt. A régi várfal kicsit Port Royalt juttatta eszembe. Fogalmam sem volt róla, hogy az inkább börtönre emlékeztető épület történetesen egy általános iskola volt, ahonnan a kis diákok “Ariel, Ariel!“-t kiabálva úgy integettek, hogy kis híján kiestek az ablakon. Annyira aranyosak voltak. Egy kedves német hölgy is kért fényképet a kis unokái számára. Sajnáltam, hogy nem hoztam magammal egy szelet kenyeret, hogy a környéken totyogó Hablatyok közül az egyikkel közelebbi fotót is készíthessünk.

Az üdülőtelepre visszaérve készítettünk még a parton pár képet. A hatalmas hullámok gyönyörűek, mégis félelmetesek voltak.

Hazaérve végre át tudtam ölelni a három bolyhos szőrgombócomat, akik közül a két fiú egy picit hízott párom unokatestvérének felügyelete alatt. x”D Amióta csak hazajöttünk, egyetlen lánycicám, Mini (Minerva) mindenhová követ, egy pillanatra sem hagy magamra, dörgölőzik, bújik, dorombol. <3 Szerencsére a nyaralás alatt a Merida parókám is megérkezett és már alig várom, hogy elkezdjem. x3

Utazásunk alatt teljesen beleszerettem a rákokba. Páromtól kaptam is kettő tarisznyarákot, mivel borzasztóan bánatos voltam, hogy nem tudtunk épségben hazahozni pókrákokat. A hímet – természetesen – Sebastiannak, a lányt Betsynek neveztük el. Iszonyú jópofák. Az életben nem gondoltam volna, hogy valaha is tetszeni fog egy díszállat annyira, hogy tartsak is. Mivel a fiatalúr borzasztóan szeret felfedezőútra indulni a szűrő csövén keresztül, úgy döntöttem, kövi fizumból kapnak egy nagyobb akváriumot.

Októberre két cosplayt tervezek. Az egyik természetesen Merida, a másik pedig Daphne (vagy a magyar változatban Diana) a Scooby-Doo című rajzfilmsorozatból. Meridához már a fotózás helyszínei is megvannak. Ha minden igaz, a varrást még a héten el is tudom kezdeni.

Őszi Projektek

Jó régen blogoltam itt, amiért elnézést kérek. Munkahelyváltás miatt a Nyári MondoConról lemaradtam ugyan, de Millát semmiképp sem fogom félbehagyni. Jövő tavaszra befejezem a csoport többi tagjával együtt. ^^ Idén versenyt nem merek már idő hiányában bevállalni, ezért csak 2 ruhát készítek – totál fanságból és fotózás kedvéért.

A két delikvens pedig… *insert dobpergés here*

Ariel (A Kis Hableány)

All-Princess-Outfits-Ranked-Ariel-blue-dress

Merida (Merida a Bátor)

Brave_Merida_e1342106484467

Arielt már nagyon pici korom óta imádom, mindig is nagy álmom volt egyszer az ő bőrébe bújni. Egyik ovis farsangon sikerült is a mamám által varrt derékra köthetős, szivaccsal kitömött uszonyommal. De hát ahogy az ember nő, a játékai és az igényei vele együtt nőnek. x”D A fotózást jövő héten tartjuk, bízva abban, hogy az időjárás könyörületes lesz. Idő – és alak – hiányában most csak a kék kirándulós ruháját készítettem el. (A róla készült leírást rögtön posztolom is.)

A második őszi projektem pedig Merida. Amikor először láttam a rajzfilmet, egyből magamra ismertem benne. Ugyanolyan lázadó, öntörvényű, fiús és makacs természetű, mint én, ugyanúgy legidősebb lánygyerek, aki imádja a fiatalabb testvéreit. (Bár nekem csak egy húgom és egy öcsém van, néha ökörségben kétszer annyit kitesznek. xD) A történet eleji feszült légkör közte és édesanyja között pedig igencsak emlékeztetett arra, ami az én anyukám és köztem volt, mielőtt elköltöztem otthonról. A sok veszekedés és nézeteltérés ellenére szívből szereti az édesanyját, akárcsak én. Köztünk is szerencsére rendbe jött minden, a kapcsolatom pedig anyukámmal jobb, mint valaha. Jelenleg egy munkahelyen is dolgozunk. Úgyhogy mondhatni ez a cosplay anyukámnak szól. Amint hazajöttünk a nyaralásból, már el is kezdem, hogy még a hideg beállta előtt végezzek vele. Arról nem is beszélve, hogy a környékbeli hegyek és dombok ilyenkor ősszel csodaszépek, a kissé ködösödő erdők pedig tökéletesen illenek a karakter világához.

Még egy Halloweeni projekten is szeretnék dolgozni, mellyel kapcsolatban deviantArton közzé tettem egy kis közvéleménykutatást, ugyanis két karakter között tépelődöm: Daphne Blake (avagy Diana a magyar változatban; Scooby-Doo) és egy lányosított Chucky (Gyerekjáték) között. ^^

 

Star Ocean fotózás

MondoCon után kevesebb mint egy héttel megtartottuk a csoportfotózásunkat. Mindehhez még a nagy nap előtt feljavítottunk egy-két dolgot. Többek között újból meg kellett csinálni azt a palástvéget is, amelyet még conon hagytam el.

A fotózás napján gyorsan megnyestem és beállítottam KinderMaffia parókáját is, majd beraktam a kontaktlencséket és elmentem érte suliba. Volt is egy kis riadalom a szemeim miatt – pláne, hogy református iskolába jár. :”D Utána még elugrottunk gyorsan boltba pár apróságért, majd fel hozzánk készülődni.

A jelmez szerencsére tökéletesen illett rá. Egyedül a cipőkkel bajlódtunk egy kicsit, mivel az egyik fél pár sajnos bokánál kisebb lett, mint amire számítottam. ^////^; Párommal sufni-tuning megoldással mégiscsak sikerült feladni rá, majd indultunk is az első helyszínre. Sajnos elég vacak időt jósoltak péntek délutánra, amely meg is érkezett pont, amikor indultunk volna. Ezért célszerűbbnek láttuk a helyszínek felének lemondását. Elsőként a cseperésző eső miatt a Malom-völgybe mentünk. Szerencsére a fák alatt az időjárásból mit sem éreztünk és nyugodtan tudtunk fényképezkedni.

KinderMaffia nagyon kitett magáért. Úgy pózolt, mint egy igazi profi. Le a kalappal előtted, kiscsaj! 😉 <3

A második és egyben utolsó helyszín a vacak idő miatt a Papsoka templomrom lett. Az elejét megzavarta két motoros jelenléte, de szerencsére hamar elmentek és zavartalanul folytathattuk a fotózást. Sajnos a végére szépen eleredt az eső, így mennünk kellett. Túl sok használható kép nem készült arról az otromba fejemről, azokat a Galériában megtaláljátok. xD Lényeg a lényeg: jól éreztük magunkat és már alig várjuk a Nyári MondoCont. Addig is igyekszem annyi progresszet posztolni, amennyit csak lehetséges.

Végezetül:

Pusszantunk Titeket KinderMaffiával!

Group04

Tavaszi MondoCon 2015

Túlestem az idei első animeconomon. Több mint 2 év kihagyás után egy kicsit furcsa volt visszatérni.

Borzasztóan aggódtam az indulás miatt, mivel a kontaktlencsémmel igen sokat szenvedtem előtte nap is. Sikerült is pont emiatt félórás csúszással elindulni otthonról. Szerencsére nagyon hamar, GPS használata nélkül odataláltunk a helyszínre.

Amint beengedtek, már futottunk is az öltözőhöz összekészülni. Ismét nagyon jó csapatot alkottak a cosplayesek, ahogy tudtuk, segítettük egymást, mindenki őszinte érdeklődéssel fürkészte a másik jelmezét mindenféle ócsárlás és lekezelő pillantások nélkül. Mégegyszer millió köszönet Mindenkinek, aki segített nekem is! 🙂 <3 A zsűritagok is nagyon aranyosak és segítőkészek voltak. Az elmúlt két év ezernek tűnt, annyira izgultam az elején. Igyekeztem a lehető legjobban megmutatni, hogy mennyit fejlődtem az elmúlt két évben. Pláne, hogy végre sikerült megbarátkoznom a varrógépemmel – amikor éppenséggel nem Kapd-be üzemmódban dolgozik -, és nem kézzel kellett szenvednem. Kis csúszással a szervezőknek sikerült leterelnie és összeszednie minket a színpad mögött.

Most is nagyon sok igényesen elkészített cosplayt láttam. Nagyon tetszett mindenki és a technikák, alapanyagok, amelyekkel dolgoztak ámulatba ejtettek. Hihetetlen, mennyi karnyújtásnyira található eszközzel milyen remek kiegészítőket lehet készíteni. Mondjuk többek közt én is borzasztóan sajnáltam, hogy Predátorunk visszamondta a nevezését. Eszméletlen jó volt mind a ruha, mind a maszk kivitelezése is. Little Sister (Bioshock 2) kútpisztolyból készített fegyverén egyenesen behaltam – szakmabeliként is. xD Szívből gratulálok Neki a díjhoz. 🙂

A színpadon szokás szerint nem sokon múlt, hogy földbe gyökerezzen a lábam. Legalább használni tudtam párom ötletét, hogy csak a zene ritmusára és az ahhoz tartozó időzített mozgásra figyeljek. A színpadi szereplés után párommal körülnéztünk, vettünk néhány apróságot, majd úgy döntöttem, kibújok a jelmezemből. Megmondom őszintén, nem éreztem jól magam benne KinderMaffia nélkül, valamint az elmúlt hetek alváshiánya és a stressz is szépen kijött rajtam. Kajáltunk egyet, majd jöttünk is haza. Az eredményhirdetést így kihagytam, így ezúton is szeretnék gratulálni minden nyertesnek. Nagyon ügyesek és klasszak voltatok! 🙂

The EXPELlables – Celine Jules

Hatalmas kényszerpihenő után végre ismét visszatértem. Bevallom, borzasztóan hiányoznak már a barátok, ismerősök, a Conok és a cosplay-készítés hangulata, izgalma. Megújult erővel és ötletekkel tele vetem bele magam a 2015-ös évbe. ^^

Az idei tervben több CelineSEkülső tényező befolyására történt egy kis módosítás. Tavaszi MondoConon mégsem a régóta tervezett Star Ocean 4-es nehézbombázót, Myuria Tionysus-t, hanem egy már nagyon régóta áhított karaktert, Celine Jules-t fogom cosplayelni a Star Ocean Second Evolution c. játékból. Celine régi álmom, mivel imádom a karaktert, nem mellesleg névadóm (Celine Jules) is. Az időzítés remek, mivel a Second Evolution a Star Ocean The Second Story PSP-s remake-je, nem mellesleg a Second Story európai megjelenése április 12-én ünnepli 15. születésnapját. Mókás lesz egy olyan karaktert megszemélyesíteni, aki nagyon sok dologban a gyökeres ellentétem, arról nem is beszélve, hogy a hölgy lebegő köpenye és kalapja igazi kihívásnak ígérkezik. Kivételesen nem egyedül megyek: idén elkísér párom is, valamint unokahúga, KinderMaffia is. Utóbbival most csak ketten versenyzünk, csapatunk neve pedig The EXPELlables lesz. 😀 Remélem, tetszeni fog neki, mivel ez lesz az első conja és az első versenye. Izgul is nagyon és borzasztóan kíváncsi Tazzie és AlexRogue Annájára és Elsájára. (Hatalmas Frozen-fan. ^^)